A magyarországi örménység több évszázados múltra tekint vissza. Bár már a középkorban is éltek örmények a térségben, a közösség jelentősebb jelenléte a 17. század második felétől datálható. Ekkor több száz örmény család – az Oszmán Birodalom elől menekülve – Erdélybe, azon belül is Szamosújvárra, Erzsébetvárosba és más településekre telepedett le, ahol kereskedelmi, kézműves és kulturális tevékenységük révén gyorsan megbecsült tagjaivá váltak a helyi társadalomnak.

Az örmény közösség hitéleti szempontból elsősorban az örmény katolikus egyházhoz kötődik, amely máig fontos identitásképző tényező. A történelmi örmény egyházközségek központjai közül kiemelkedik a budapesti és az erdélyi gyökerű gyulai közösség. Bár az asszimiláció az évszázadok során hatással volt az örménységre, a kulturális önazonosság megőrzése továbbra is aktív szándék a közösség tagjai között.

A rendszerváltozást követően megalakulhattak az örmény kisebbségi önkormányzatok, és újjászerveződött a kulturális élet is. Napjainkban több városban működik örmény nemzetiségi önkormányzat, például Budapesten, Egerben, Gyulán és más településeken. Rendszeresek a kulturális rendezvények, könyvbemutatók, kiállítások és történelmi megemlékezések, amelyek célja az örmény hagyományok átadása és közös ünneplése.

A magyarországi örmény közösség a múlt értékeit tisztelve, a jelen kihívásaira válaszolva dolgozik tovább hagyományai, hite és kultúrája megőrzésén – szervesen illeszkedve a magyar nemzetiségi sokszínűség gazdag szövetébe.

Marczinka Mátyás
a nemzetiseg.hu alapítója