A Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásával, a Napkút kiadó gondozásában 2021-ben jelenik meg Fethiye Çetin örmény származású török ügyvéd és kisebbségi jogi szakértőnek az örmény népirtásról szóló regénye. A memoár részletét Pál Laura műfordító, szakfordító, turkológus előszavával közöljük.

Az Örmény-Torosz nyugati nyúlványai által körülölelt, délkelet-törökországi Habab (örményül Havav) nevű kis falu 2011 egyik verőfényes őszi napján rendkívüli eseménynek volt a tanúja: örmények, törökök és kurdok együtt ünnepelték meg tánccal és énekkel, két nap, két éjjel tartó vigassággal a falu négyszáz éves, felújított örmény csorgókútjainak átadását. Fethiye Çetin isztambuli ügyvéd és kisebbségi jogvédő elhivatott küldetéstudata nyomán a falusiak összefogásával felújított, majd síppal-dobbal felavatott közkutak a valaha örmények által lakott településen a szinte utolsó, néma tanúi a múltnak. Az egykori templomoknak ma már nyomuk sincs, az örmény kolostornak is csak a magas fű közül kikandikáló, omladozó romjai láthatók.

Több mint száz évvel ezelőtt ezekből a kutakból ivott az a Heranuş Gadaryan nevű örmény kislány is, akinek az unokája, Fethiye Çetin 2004 telén közreadott Nagyanyám című, alig kilencvenoldalas tabudöntögető memoárjában olyan tettre vállalkozott, melyre előtte Törökországban nemigen akadt példa; őszintén beszélni kezdett az 1915-ben bekövetkezett „nagy tragédia” során iszlamizált örmény túlélők történeteiről.