Figyelem! Ezúton tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Nemzetiség Kulturális és Médiacsoport (nemzetiseg.hu) oldalai fejlesztés alatt állnak. Bizonyos oldalainkon helytelen vagy nem releváns információkkal találkozhatsz! Az oldal átadása tervezetten 2025. október 20. napján várható. Köszönjük a megértést!

A bolgárok jelenléte egészen a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza. Több betelepedési hullámban érkeztek, különösen a 14. és 19. század között, jelentős szerepet játszva a városi kertészet kialakulásában.

A magyarországi görög közösség több hullámban érkezett hazánkba, már a középkorban is jelen voltak. A 17–18. században elsősorban kereskedők telepedtek le Magyarországon, akik jelentős gazdasági szerepet töltöttek be.

A horvátok történelme szorosan összefonódik a magyar államéval. Több mint nyolc évszázadon át Horvátország és Magyarország államszövetségben élt, ennek emlékét őrzi a közös kulturális örökség és hagyomány is.

A lengyel közösség főként Budapesten, Kőbányán, valamint Derenk történelmi emlékhelyhez kötődve él. Történelmük a középkorig nyúlik vissza, és az évszázadok során több betelepülési hullám is erősítette jelenlétüket.

A magyarországi németek a legnagyobb létszámú nemzetiségi közösséget alkotják hazánkban. Történelmük több hullámban zajló betelepülésekhez kötődik, főként a török hódoltság utáni időszakból.

Az örmény közösség több hullámban telepedett le Magyarországon, elsőként már a középkorban. Jelentősebb számú örmény család az Erdélybe érkezett menekültek között talált új hazára a 17. században.

Kulturális örökségük különösen gazdag a zene, tánc és kézművesség terén. Számos roma önkormányzat, iskola és civil szervezet működik identitásuk megőrzéséért és társadalmi integrációjuk támogatásáért.

A magyarországi román nemzetiség évszázadok óta része hazánk sokszínű kulturális örökségének. Több hullámban, önkéntes és szervezett betelepítéssel kerültek az Alföldre, különösen Békés és Hajdú-Bihar vármegyékbe.

A görögkatolikus vallás és a ruszin nyelv ma is fontos identitásképző tényező számukra. Kulturális életüket ma már önálló nemzetiségi szervezetek, lapok és rendezvények is erősítik.

A szerbek a történelmi idők során főként a 15–17. században érkeztek a Délvidékről és jelentős múlttal rendelkező nemzetiség hazánkban. A szerb ortodox egyház évszázadok óta fontos identitásképző erő számukra.

A szlovákok a történelmi Felvidékről a 17–18. században érkeztek a török uralom után elnéptelenedett területekre. A közösség szellemi és vallási értékeket képvisel, identitását az evangélikus és görög katolikus hagyományok alakítják.

A közösség hosszú történelmi múltra tekint vissza, és ma is aktív szereplője a hazai nemzetiségi életnek. Küzdenek a nyelv- és identitásmegőrzésért, miközben értékes kulturális örökséget ápolnak és adnak tovább.

A magyarországi ukránok a szláv nyelvű nemzetiségek közé tartoznak. Történelmük a középkorig nyúlik vissza, az újabb betelepülések főként Galíciából indultak a 19. században.