A magyarországi szlovák közösség évszázadok óta szerves része hazánk soknemzetiségű kultúrájának. Őseik a török kiűzése után, főként a túlnépesedett északi vármegyékből – mint Bars, Nyitra, Hont vagy Trencsén – települtek át a Kárpát-medence középső és déli területeire. A 18. század során letelepedtek a Pilisben, az Alföldön és Északkelet-Magyarország egyes vidékein, ahol önálló szlovák nyelvű falvakat és közösségeket hoztak létre. E történelmi örökség napjainkig meghatározza jelenlétüket.

A magyarországi szlovákok a 20. század viharos eseményei – különösen a második világháború utáni lakosságcsere – ellenére is megőrizték identitásukat. Bár számos településüket és közösségüket sújtotta a kitelepítés, sokan hűek maradtak magyarországi otthonaikhoz, földjükhöz, kultúrájukhoz. A rendszerváltozást követően megerősödött az identitásőrzés, sorra alakultak meg a szlovák nemzetiségi önkormányzatok, kulturális egyesületek, és új lendületet kapott az anyanyelvi oktatás is.

A szlovák közösség egyik legnagyobb értéke a gazdag néphagyomány, amely a nyelven túl megjelenik az építészetben, népviseletben, zenében és gasztronómiában is. Békéscsaba, Pilisszentkereszt, Tótkomlós vagy Piliscsév nemcsak a szlovák kultúra földrajzi központjai, de példái annak is, miként lehet a hagyományokat a jelenbe és a jövőbe átmenteni.

A magyarországi szlovákok egyszerre büszkék gyökereikre és nyitottak a közös jövő építésére. Többnyelvűségük, vallási sokszínűségük, valamint közösségi összetartásuk hozzájárulnak a magyar nemzet kulturális gazdagságához. Köszöntjük a szlovák nemzetiséget, és örömmel járulunk hozzá és mutatjuk be múltjukat, jelenüket és értékeiket ezen a portálon is – ablakot nyitva ezzel a kultúrájuk iránt érdeklődők számára.

Marczinka Mátyás
a nemzetiseg.hu alapítója