A magyarországi görög közösség olyan történelmi és kulturális örökséggel bír, amely több évszázadon átível. Már a honfoglalás előtti időkben is kapcsolatban álltak őseink a bizánci kereszténységgel, Szent Cirill és Metód tanításai révén. A görög szerzetesek és hittérítők jelenléte az Árpád-kor kolostoraiban, a nyelvi és vallási kapcsolatok, valamint a bizánci örökség mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar–görög kapcsolatok mély történelmi gyökerekkel rendelkezzenek.

A 17–18. században új fejezet nyílt: görög kereskedők érkeztek a Kárpát-medencébe, és főként Pesten, Miskolcon, Kecskeméten és Szegeden telepedtek le. Kiemelkedő szerepük volt a dohány-, bor- és gabonakereskedelemben, nevüket ma is őrzik a „Görögszállás” és „Görögtanya” helynevek. E gazdasági jelenlét mellett kulturális és vallási közösségeket is létrehoztak, templomokat, iskolákat, kávéházakat alapítottak.

A második világháborút követő görög polgárháború újabb sorsfordulót hozott: Magyarország közel 7000 menekültnek adott otthont. Beloiannisz falu megalapítása, a budapesti görög kolónia kialakulása és a görög gyermekotthonok megszervezése mind azt mutatják, hogy a magyar társadalom képes volt együttérzéssel és nyitottsággal fogadni a rászorulókat. Az egykori menekültekből mára a magyar közélet, művészet és tudomány meghatározó szereplői lettek.

A görög közösség jelenleg is aktív: működik országos önkormányzatuk, kulturális egyesületeik, tánccsoportjaik, nyelvoktatási intézményeik és lapjaik. Példát mutatnak abban, hogyan lehet egyszerre őrizni a gyökereket és beilleszkedni egy új hazába – nem elveszve, hanem gazdagítva azt. A Nemzetiség.hu nevében köszönetet mondunk mindazért, amit a görög közösség hozzáadott Magyarország kulturális és emberi térképéhez. Köszönjük, hogy velünk éltek és hogy közösen formáljuk ezt az országot – múltból, hagyományból és reményből jövőt építve.

Marczinka Mátyás
a nemzetiseg.hu alapítója