A magyarországi ukrán nemzetiség a történelmi sokszínűség részeként alakult ki, és hosszú évszázadok óta jelen van a Kárpát-medencében. E közösség története gazdagon árnyalt: magában foglalja a középkori ruszin betelepülések időszakát, a galíciai ukrán nemzeti öntudat megerősödését, és az újabb kori társadalmi önszerveződést is. A ruszin és ukrán identitások kérdése történelmileg összetett, és sokszor egymással párhuzamosan, mégis eltérő módon alakultak – Magyarországon pedig mindkét közösség fontos szerepet tölt be.

Az ukrán közösség elsősorban a 19. század második felében érkezett nagyobb számban Magyarországra, főként Galíciából, amely ekkoriban az ukrán nemzeti újjászületés egyik központja volt. Bár az újonnan érkezettek sokszor szétszórtan telepedtek le, és a 20. század során asszimilációs folyamatok is hatottak rájuk, az identitás megőrzésének igénye megmaradt. A rendszerváltás hozta el az igazi újjászületést: 1991-ben létrejött a Magyarországi Ukrán–Ruszin Kulturális Egyesület, majd 1993-tól külön is megkezdte működését a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület.

Az ukrán közösség aktív szereplője lett Magyarország kulturális és társadalmi életének. Megalapították az Ukrán Oktatási és Kulturális Centrumot, elindult a vasárnapi anyanyelvi iskola, saját újságot adnak ki, tudományos és művészeti rendezvényeket szerveznek, és különös gondot fordítanak a fiatalok identitásának erősítésére. A hagyományápolás is hangsúlyos: karácsonyi és húsvéti népszokások, valamint Tarasz Sevcsenko munkásságának emlékezete is élő része a közösségi naptárnak.

A nemzetiseg.hu célja, hogy méltó módon mutassa be az ukrán nemzetiség örökségét, kultúráját és jelenét – hitelesen, elismeréssel és nyitottsággal. Hisszük, hogy a kulturális sokszínűség gazdagítja országunkat, és minden közösség értékes hang a közös párbeszédben. A magyarországi ukránok története és jelenléte ennek a közös jövőnek szerves része.

Marczinka Mátyás
a nemzetiseg.hu alapítója