A mag­yarorszá­gi örménység több évszáza­dos múl­tra tekint vis­sza. Bár már a közép­ko­r­ban is éltek örmények a térség­ben, a közösség jelen­tősebb jelen­léte a 17. század második felétől datál­ható. Ekkor több száz örmény család – az Oszmán Biro­dalom elől menekülve – Erdélybe, azon belül is Szamosújvár­ra, Erzsé­betváros­ba és más településekre tele­pedett le, ahol kereskedel­mi, kézműves és kul­turális tevékenységük révén gyor­san meg­bec­sült tag­jaivá vál­tak a helyi tár­sadalom­nak.

Az örmény közösség hitéleti szem­pont­ból első­sor­ban az örmény kato­likus egy­házhoz kötődik, ame­ly máig fontos iden­titásképző tényező. A történel­mi örmény egy­házközségek közpon­t­jai közül kiemelkedik a budapesti és az erdé­lyi gyök­erű gyu­lai közösség. Bár az assz­im­ilá­ció az évszázadok során hatás­sal volt az örménysé­gre, a kul­turális öna­zonosság megőrzése továb­bra is aktív szándék a közösség tag­jai között.

A rend­sz­ervál­tozást követően mega­lakul­hat­tak az örmény kisebb­sé­gi önko­r­mányza­tok, és újjász­erveződött a kul­turális élet is. Nap­jainkban több város­ban működik örmény nemzetisé­gi önko­r­mányzat, például Budapesten, Egerben, Gyulán és más településeken. Rend­sz­ere­sek a kul­turális ren­dezvények, könyvbe­mu­tatók, kiál­lítá­sok és történel­mi megem­lékezések, ame­lyek cél­ja az örmény hagy­ományok átadása és közös ünneplése.

A mag­yarorszá­gi örmény közösség a múlt értékeit tisztelve, a jelen kihívá­saira válas­zol­va dol­go­zik tovább hagy­ományai, hite és kultúrá­ja megőrzésén – szervesen illeszkedve a mag­yar nemzetisé­gi sok­színűség gazdag szövetébe.

Mar­czin­ka Mátyás
a nemzetiseg.hu alapító­ja