Figyelem! Ezúton tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Nemzetiség Kulturális és Médiacsoport (nemzetiseg.hu) oldalai fejlesztés alatt állnak. Bizonyos oldalainkon helytelen vagy nem releváns információkkal találkozhatsz! Az oldal átadása tervezetten 2025. október 20. napján várható. Köszönjük a megértést!

A bol­gárok jelen­léte egészen a hon­foglalás előt­ti időkre veze­thető vis­sza. Több betelepedési hul­lám­ban érkeztek, különösen a 14. és 19. század között, jelen­tős szerepet ját­sz­va a városi kertészet kialakulásában.

A mag­yarorszá­gi görög közösség több hul­lám­ban érkezett hazánk­ba, már a közép­ko­r­ban is jelen voltak. A 17–18. század­ban első­sor­ban kereskedők telepedtek le Mag­yarorszá­gon, akik jelen­tős gaz­dasá­gi szerepet töltöt­tek be.

A horvá­tok történelme szorosan össze­fonódik a mag­yar államé­val. Több mint nyolc évszázadon át Horvá­tország és Mag­yarország állam­szövet­ség­ben élt, ennek emlékét őrzi a közös kul­turális örök­ség és hagy­omány is.

A lengyel közösség főként Budapesten, Kőbányán, valamint Derenk történel­mi emlékhe­ly­hez kötődve él. Történelmük a közép­ko­rig nyú­lik vis­sza, és az évszázadok során több betelepülési hul­lám is erősítette jelen­létüket.

A mag­yarorszá­gi néme­tek a leg­nagy­obb lét­számú nemzetisé­gi közösséget alkotják hazánkban. Történelmük több hul­lám­ban zajló betelepülésekhez kötődik, főként a török hódolt­ság utáni idősza­k­ból.

Az örmény közösség több hul­lám­ban tele­pedett le Mag­yarorszá­gon, elsőként már a közép­ko­r­ban. Jelen­tősebb számú örmény család az Erdélybe érkezett menekül­tek között talált új hazára a 17. század­ban.

Kul­turális örök­ségük különösen gazdag a zene, tánc és kézművesség terén. Szá­mos roma önko­r­mányzat, isko­la és civ­il szervezet működik iden­titá­suk megőrzéséért és tár­sadal­mi inte­grá­ciójuk támo­gatásáért.

A mag­yarorszá­gi román nemzetiség évszázadok óta része hazánk sok­színű kul­turális örök­ségének. Több hul­lám­ban, önkéntes és szervezett betelepítés­sel kerül­tek az Alföl­dre, különösen Békés és Hajdú-Bihar várm­egyékbe.

A görögka­to­likus val­lás és a ruszin nyelv ma is fontos iden­titásképző tényező szá­mukra. Kul­turális életüket ma már önál­ló nemzetisé­gi szervezetek, lapok és ren­dezvények is erősítik.

A szer­bek a történel­mi idők során főként a 15–17. század­ban érkeztek a Délvidékről és jelen­tős múlt­tal ren­delkező nemzetiség hazánkban. A szerb orto­dox egy­ház évszázadok óta fontos iden­titásképző erő szá­mukra.

A szlovákok a történel­mi Felvidékről a 17–18. század­ban érkeztek a török uralom után elnépte­lenedett területekre. A közösség szelle­mi és val­lási értékeket képvisel, iden­titását az evangé­likus és görög kato­likus hagy­ományok alakítják.

A közösség hosszú történel­mi múl­tra tekint vis­sza, és ma is aktív szere­plő­je a haz­ai nemzetisé­gi élet­nek. Küz­denek a nyelv- és iden­titás­megőrzésért, miközben értékes kul­turális örök­séget ápol­nak és adnak tovább.

A mag­yarorszá­gi ukránok a szláv nyelvű nemzetiségek közé tar­toz­nak. Történelmük a közép­ko­rig nyú­lik vis­sza, az újabb betelepülések főként Galí­ciából indul­tak a 19. század­ban.