Pálffy Gyu­la anek­dotikus hangvételű novel­lafüzére 1909-ben kiadott, érdek­feszítő cse­lek­mények soroza­tából összeál­ló, esemény­dús kötet.

„Mar­ci befor­dult és egy hosszú mély lélegzettel mon­dott búc­sút ennek az árnyékvilág­nak. Tehát vic­cel nem maradt adósa senk­inek sem. Bizonyára most is űzi, foly­tat­ja jóízű mókázá­sait, Szent Péter tár­saságában.”

A könyv szórakoz­tató olvas­mány, izgal­mas jelen­tés a mai mag­yar-örményeknek erdé­lyi eleikről, azok­nak a kül­ső mag­yar szem által meg­fi­gyelt szoká­sairól és tár­sadal­mi beilleszkedésükről.

Pálffy Gyu­la anek­dotikus hangvételű novel­lafüzére 1909-ben kiadott, érdek­feszítő cse­lek­mények soroza­tából összeál­ló, esemény­dús kötet. 

A kötet­ben a főhős életén, bohókás karak­terén keresztül, 23 szi­tuá­ciós történet tolmác­sol­ja a kora­beli Erdé­ly települé­seinek hétköz­nap­jait, bemu­tat­va azok mag­yar-széke­ly tár­sadalmát és ben­nük az örményeket.

Pálffy Gyu­la anek­dotikus hangvételű novel­lafüzére 1909-ben kiadott, érdek­feszítő cse­lek­mények soroza­tából összeál­ló, esemény­dús kötet. Szenkovits Marciban a vidé­ki kópé, a széke­ly metrop­o­lisz, Marosvásárhe­ly vonzáskörének kóbor­ló fig­uráját