A mag­yarorszá­gi szer­bek a Kár­pát-medence egyik legősibb, hazánk történetév­el szorosan össze­fonó­dott nemzetisége. A 15. századtól kezdve, különösen a török hódítás elől menekülve, több hul­lám­ban telepedtek le Mag­yarorszá­gon. A közösség szelle­mi és kul­turális örök­sége évszázadokon át meghatározó volt a Duna men­ti városok és fal­vak életében. Szen­ten­dre, Lórév, Deszk, Ráck­eve vagy épp Baja ma is őrzik a szerb jelen­lét leny­omatait: tem­plomok, kolostorok, iskolák, múzeumok, szelle­mi értékek for­májában.

A mag­yarorszá­gi szer­bek iden­titásá­nak egyik alap­köve a szerb orto­dox val­lás. A Budai Szerb Orto­dox Püspök­ség székhe­lye évszázadok óta meghatározó kul­turális és val­lási központ. A tem­plomok és ikon­festészet, az egy­házi szer­tartá­sok és ünnepek a közössé­gi élet szerves részét képezik. Ezek nem csupán val­lási, hanem nyelvi és kul­turális közösségépítő alka­lmak is. A szerb nyelv oktatása, a nemzetisé­gi iskolák és az anyanyelvű média hoz­zájárul­nak ahhoz, hogy a fiata­l­abb gen­erá­ciók is megis­mer­jék és továb­b­vi­gyék örök­ségüket.

A szerb közösség gazdag hagy­ományvilág­gal ren­delkezik: népzene, tánc, gasztronómia, vise­let és iro­dalom terén is sajá­tos kinc­seket őriz. Ünnepeik – például a Vidov­dan vagy a Karác­sony a Julián nap­tár szerint – fontos pil­lérei a közössé­gi össze­tar­tozás­nak. A mag­yarorszá­gi szer­bek ugyanakkor a mag­yar tár­sadalom szerves részei is, akik a kölc­sönös meg­bec­sülés jegyében hoz­zájárul­nak hazánk kul­turális sok­színűségéhez.

A nemzetiseg.hu portál cél­ja, hogy teret adjon ezeknek a hagy­ományok­nak, hang­ot adjon a közösségeknek, és hidat képezzen múlt és jelen, kisebb­ség és több­ség, hagy­omány és moder­nitás között. A mag­yarorszá­gi szer­bek története egy­ben Mag­yarország története is – egy élő, eleven hagy­omány, ame­lyet érdemes megis­merni, meg­bec­sül­ni és továb­bad­ni.

Mar­czin­ka Mátyás
a nemzetiseg.hu alapító­ja