Tudtad-e, hogy – többek között – a színes televízió, az orvosi ultrahangkészülék, az első holdjáró, a bankautomata, a katonai repülőgép-szimulátor feltalálása, a plasztikai sebészet megteremtése, az első sikeres klónozás, mind-mind örmény tudósok nevéhez köthető?

Nagy Attila, a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület alelnöke vetített képes előadás keretében mutatta be azon örmény tudósok és feltalálók munkásságát, illetve a hozzájuk köthető találmányokat, amelyek világszintű áttörést hoztak a különböző tudományágakon belül, és ezzel – közvetve vagy közvetlenül – mindenki életét megváltoztatták. Sokról közülük nem is köztudott örmény származásuk, hiszen a Szovjetunióban éltek és tevékenykedtek, így a közvélemény szovjeteknek, oroszoknak tartja őket, holott nem azok voltak. 

A Híres örmény tudósok és feltalálók című előadást Nagy Attila kutató állította össze. Huszadik századi örményekről lesz szó, és olyan felfedezésekről is, amelyeket más nevéhez kötöttek.  Az alábbiakban olvashatók a nevek és felfedezéseik: 

• Hovhannes Adamian: mérnök, több mint húsz találmány megalkotója. Az 1928-ban Londonban bemutatott első színes televízió atyja, aki háromspektrumú elvet dolgozott ki az NBC számára. –
• Steve Jobs, aki ugyan nem volt örmény, de örmény szülők adoptálták és nevelték fel. 
• Viktor Hambardzumyan: róla is úgy tudjuk, hogy szovjet volt, ő az elméleti asztrofizika letéteményese, egy kisbolygót is elneveztek róla. 
• Ivan Knunyants: több mint kétszáz olyan találmány köthető a nevéhez, amit a szovjet ipar felhasznált. 
• Luther George Simjan: a bankautomata, az orvosi ultrahangkészülék, a katonai repülőgép-szimulátor feltalálója, illetve rengeteg további találmány atyja. 
• Giacomo Luigi Ciamician: kilencszeres Nobel-díj-jelölt, a napelemes rendszerek feltalálója. 
• Ave Tevanian: Steve Jobs mellett az Apple frontembere. 
• Varazdat Kazanjan: szájsebész, a modern plasztikai sebészet megteremtője, a rekonstrukciós sebészet atyja. 
• Alenush Terian: a modern iráni asztronómia „mamája”, Teheránban az első nő fizikaprofesszor. Paris Herouni: a világ legbonyolultabb rádióteleszkópjának megépítője. 
• Lev Atamanov: a szovjet rajzfilmek atyja, animációs művész, a szovjet szféra Walt Disney-je (Walt Disney-vel is ismerték egymást). 
• Abraham Alikhanov: 1949-ben az első szovjet atomreaktor tervezője. 
• Roger Altounyan: asztmakutató, a nyákoldó feltalálója. 
• Boris Ananyev: az antropológiai pszichológia megalapítója. 
• Apkar Apkarian: az agy mágneses rezonanciahullámainak egyik első kutatója. 
• Iosif Atabekov: a növényi vírusok DNS-ét és RNS-ét tanulmányozta. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen annak idején Vendég Vince professzor azt állította, hogy kutatásai szerint növényi vírusok okozzák a rákot. Senki nem hitt neki, de ma már tudjuk, hogy igaza volt, ezek a vírusok okozhatnak rákot. Hasonló eredményekért kutatott Atabekov is. 
• George Aghajanian: a neurofarmakológia egyik úttörője, az LSD mechanizmusának felfedezője.
• Hagop Akiskal: a bipoláris elmezavarok egyik első, világhírű kutatója. A bipoláris elmezavar nem elmebetegség, és csak nagyon okos emberekre jellemző – Illyés Gyulára vagy Goethe-re például.
• Boris Babajan: az első szovjet szuperszámítógép atyja. 
• James Bagian: NASA-űrhajós. 
• John Najarian: sebész, a szervátültetés egyik úttörője. 
• Alexander Khemurzian: az első holdjáró megépítője, a szovjet űrutazási program egyik felelőse. 
• Raymond Vahan Damadian: a mágneses rezonanciavizsgáló gép (MRI) feltalálója. 
• Levon Chailakhyan: a világ első, sikeres klónozását végezte el a Masha nevű egéren, tíz évvel előzte meg a híres Dollyt. 
• Robert Nalbandyan: a szabadgyökök egyik első kutatója.
• A Mikoyan család: a MIG-ek tervezői. 
• S. R. Vartoukian: a nem kultiválható baktériumok világhírű tudósa. 
• Zaven Khachaturyan: az Alzheimer-kór első kutatója.