A magyarországi német közösség több évszázados múltra tekint vissza, és ma is a legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiség Magyarországon. A németek többsége a 18. században települt be, főként a török hódoltságot követő időkben. Az állami szervezésű betelepítések eredményeként jelentős német ajkú lakosság alakult ki az ország több vidékén, leginkább a Dunántúl déli részén és a középső régiókban. A közösség tagjait gyakran nevezik „sváboknak”, bár ez a megnevezés történetileg nem minden csoportjukra alkalmazható.

A 20. században, különösen a második világháborút követően, a közösséget számos megpróbáltatás érte: kitelepítések, jogfosztások, az anyanyelv használatának visszaszorítása. Ennek ellenére a német nemzetiség sokat tett azért, hogy kulturális örökségét, nyelvét és identitását megőrizze. Az 1990-es évektől kezdve újra megerősödtek az önszerveződési folyamatok: sorra alakultak a helyi és országos német nemzetiségi önkormányzatok, valamint közösségi és kulturális szervezetek.

Ma több száz magyarországi településen élnek német nemzetiségű emberek, sok helyen német nemzetiségi óvodák és iskolák is működnek. A közösség kulturális életét számos egyesület, néptánccsoport, kórus és kiadvány gazdagítja. A magyarországi németek egyik sajátossága, hogy a köznyelvtől eltérő, helyi német nyelvjárásokat használnak, amelyeket sokan ma is ápolnak.

Célunk, hogy megőrizzük és továbbadjuk értékeinket: a nyelvet, a hagyományokat, a közösségi élményt. A nemeziseg.hu is ennek a törekvésnek a része: bemutatjuk a németek múltját, jelenüket, intézményeinket és programjainkat, melyek minden érdeklődő előtt nyitva állnak – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül.

Marczinka Mátyás
a nemzetiseg.hu alapítója