Elhatároz­va az Nemzetiség Kul­turális és Médi­ac­so­port Egyesület létre­hozását, a Pol­gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogál­lás­ról, valamint a civ­il szervezetek működéséről és támo­gatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) ren­delkezé­seinek megfelelve a tagok a jelen alap­sz­abá­ly­nak megfelelően tar­talom­mal fogad­ják el a szervezet alap­sz­abá­lyát.

I. Az egyesület adatai

I.1. Az egyesület neve: Nemzetiség Kul­turális és Médi­ac­so­port Egyesület

I.2. Az egyesület rövidített eln­evezése: NKMCS Egyesület

I.3. Az egyesület ide­gen nyelvű eln­evezése: -

I.4. Az egyesület székhe­lye: 2063 Óbarok, hrsz 9114/2.

I.5. Az egyesület alapító tag­jainak neve és lakcíme: 

1. 1. Mar­czin­ka Mátyás — 2454 Ivánc­sa, Fő utca 88.
   2. dr. Szo­bos­zlai Ani­ta — 8174 Bal­a­tonke­nese Nefele­jcs utca 25.
   3. Petre Anett — 1144 Budapest, Kerepe­si út 140–142.
   4. Ujvári Andrea - 1144 Budapest, Tihany utca 20.
   5. Ujvári Zétény Péter — 1144 Budapest, Tihany utca 20.
   6. Var­ga Edi­na Rita — 1224 Budapest, Arany­h­e­gyi u. 77/a.
   7. Kur­di Beá­ta —  1095 Budapest, Ipar utca 2/b.
   8. Kovács Boglár­ka — 1095 Budapest, Ipar utca 2/b.
   9. Bar­tucz Károly — 2253 Tápióság, Bicskei út 47.
   10. Iván­né Kósa Eri­ka — 2162 Őrbot­tyán, Mol­nár Fer­enc utca 100.
   11. Szabó Bian­ka Anna — 8053 Boda­jk, Sem­mel­weis Ignác utca 28.

I.6. Az egyesület hon­lapjá­nak címe: www.nemzetiseg.hu 

I.7. Az egyesület ügyfél­szol­gálati e‑mail címe: info@nemzetiseg.hu

II. Az egyesület célja, tevékenysége

II.1. Az egyesület célja:

A Nemzetiség Kul­turális és Médi­ac­so­port Egyesület elsődleges cél­ja, hogy munkájá­val hoz­zájáruljon a mag­yarság és a Mag­yarorszá­gon elis­mert, valamint az el nem ismert történel­mi nemzetiségek össze­fon­odásához és fejlődéséhez. Együttműködéseket kívá­nunk kiépíteni a nemzetisé­gi önko­r­mányza­tokkal, szószólókkal, valamint nagykövet­ségekkel is.

Cél­jaink között szere­pel egy székház létre­hozása, ame­ly otthont adhat mag­yar, nemzetisé­gi és nemzetközi előadá­sok­nak, valamint székhe­lyként szol­gál­hat min­den haz­ai nemzetisé­gi önko­r­mányzat számára. Munkánkkal igyek­szünk meg­mu­tat­ni, hogy milyen sok­színű lehet a világ és annak min­den velünk együtt élő kultúrá­ja. Elkötelezetten állunk ki a minősé­gi, hite­les, független és valós for­rá­sokon ala­puló tar­talom­gyártás mel­lett, ame­ly értéket és/vagy szórakoz­tató tar­tal­mat közvetít. Továb­bá cél­jaink között szere­pel, hogy a hátrányos vagy éppen vál­sághe­lyzetben helyzetben lévőknek segít­séget nyújt­sunk, valamint a felzárkózás folya­matában is részt veg­yünk. Kíván­juk továb­b­vin­ni Szent István örök­ségét, misz­erint: “Az egy­nyelvű és egys­zokású ország gyenge és esendő”. Kutat­ni kíván­juk, hogy a mag­yar kultúrát mely más nemzetek fűsz­erezték.

Munkánk során fő szem­pont, hogy fel­hívjuk az emberek figyelmét a külön­féle aktuális tár­sadal­mi prob­lémákra, helyzetekre. Cél­jaink között szere­pel továb­bá kül­ső part­nerek bevonásá­val egy olyan portál vagy portálok üzemeltetése, ame­ly össze­fog­ja és bemu­tat­ja a mag­yar, valamint haz­ai nemzetiségek kultúráját, önko­r­mányza­ti és egyéb híre­it, infor­má­cióit, valamint együttműködik más vál­lalkozá­sokkal, önko­r­mányza­tokkal, civ­il és egyéb szervezetekkel, stb.. A kultúra támo­gatásaként cél­jaink között szere­pel egy jegyértékesítő portál létre­hozása is, ame­ly a haz­ai nemzetisé­gi szín­házak és egyéb előadók számára ked­vező lehetőséget biz­tosít a meg­je­lenésre, valamint előadá­saik pro­motálására.

II.2. Az egyesület tevékenysége:

Tevékenységünk sokrétű és szerteágazó. Össze­fogjuk a mag­yar és már más nemzetiségek kultúráját, azokat dig­i­tal­izáljuk és köz­zétesszük külön­féle plat­formokon, csatornákon. Eseményeket és más színes pro­gramokat szervezünk más haz­ai és nemzetközi önko­r­mányza­tokkal, civ­il és egyéb szervekkel, szervezetekkel. Kiemelt területet kap­nak működésünkben azok a haz­ai és nemzetközi, valamint nemzetisé­gi önko­r­mányza­tok, szószólók, nagykövet­ségek, valamint egyéb szférához kapc­solódó vál­lalkozá­sok, civ­il és egyéb szervezetek is.

Nagy hangsú­lyt fek­tetünk a fiatal gen­erá­ció pre­ven­ciós célú, valamint felzárkóz­tató jel­legű inter­net használatára, továb­bá igyek­szünk segíteni a Mag­yarorszá­gon bej­e­gyzett nemzetisé­gi önko­r­mányza­tok pro­gram­jait, valamint közösségeik fiatalítását az “Újgen­erá­ciós” pro­gra­munk segít­ságév­el. Tevékenységünk továb­bá a segít­ségnyújtás a hátrányos helyzetű embertár­saink számára események, work­shopok és külön­féle influ­en­sz­er kam­pányok szervezésév­el, akár adományok gyűjtésév­el, szé­tosztásá­val.

III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület közvetlen poli­tikai tevékenységet nem foly­tat, szervezete pár­tok­tól független és azok­nak anya­gi támo­gatást nem nyújt.

IV. Tagdíj

Az egyesület tag­jai vagy­oni hoz­zájárulásként tagdí­jat fizetnek. A tagdíj összege  25.000 Ft, azaz hus­zonötez­er forint ame­lyet tagság kezde­tétől számí­tott 8 napon belül, ezt követően legkésőbb min­den év május 20. napjáig egy összeg­ben, az egyesület házipénztárá­ba vagy az egyesület bankszám­lájára történő átu­talás útján  köte­les meg­fizetni.

V. A tagság

Az egyesület tag­ja lehet az a ter­mészetes szemé­ly, jogi szemé­ly, jogi szemé­ly­iséggel nem ren­delkező szervezet, aki az egyesület célk­itűzésév­el egyetért, továb­bá az alap­sz­abály­ban foglalt ren­delkezéseket elfo­gad­ja.

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyil­ván­tartás­ba vételév­el keletkezik. Az egyesület mega­lakulását követően a tagság a belépési nyi­latkozat elfo­gadásá­val keletkezik. A belépési nyi­latkoza­tot az elnök­séghez kell benyúj­tani, ame­ly szerv a kérelem beérkezésétől számí­tott 30 napon belül, egysz­erű szótöbb­séggel, nyílt szavazás­sal határoz a tagfelvétel­ről. Határoza­tát annak meghozatalát követő 8 napon belül írás­ba foglal­tan, iga­zolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elu­tasítása esetén jogor­voslat­nak helye nincs.

Az egyesület mega­lakulását követően újon­nan belépő tag a tagsá­gi jogvis­zonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számí­tott összegét a tagsá­gi jogvis­zony létesítésétől számí­tott 8 napon belül, ezt követően legkésőbb min­den év május 20. napjáig köte­les az egyesület házipénztárá­ba vagy az egyesület bankszám­lájára történő átu­talás útján tel­jesíteni.

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

VII.1. A tagsá­gi jogvis­zony megszűnik:

a.) A tag kilépésév­el. 
b.) A tag halálá­val vagy jogutód nélküli megszűnésév­el.
c.) A tag kizárásá­val.

VII.2. A tagsá­gi jogvis­zonyát a tag az egyesület elnök­ségéhez címzett írás­be­li nyi­latkoza­tá­val bár­mikor, indokolás nélkül megszün­te­th­eti. A tagsá­gi jogvis­zony a nyi­latkoza­tá­nak az elnök­séghez történő megérkezése napján szűnik meg.

VII.3. Az elnök­ség nyílt szavazás­sal, egysz­erű szótöbb­séggel kizárhat­ja az egyesület tag­jai közül azt a tagot, aki jelen alap­sz­abá­ly ren­delkezé­seit vagy a köz­gyűlés határoza­tát súlyosan vagy ismétel­ten sértő mag­a­tartást tanúsít.

A kizárási eljárást bárme­ly tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnök­ség foly­tat­ja le. A kizárási eljárás­ban a tagot az elnök­ség ülésére iga­zol­ható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetés­sel, hogy a szabálysz­erű meghívása ellenére történő távol­maradása az ülés meg­tartását és a határoza­thozatalt nem akadá­ly­oz­za. Az ülésen biz­tosí­tani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselőv­el is képvisel­te­th­eti magát. A tag kizárását kimondó határoza­tot írás­ba kell foglal­ni és indokolás­sal kell ellát­ni; az indokolás­nak tar­tal­maz­nia kell a kizárás alapjául szol­gáló tényeket és bizonyítékokat, továb­bá a jogor­voslati lehetősé­gről való tájékoz­tatást. Az elnök­ség a kizárás­ról szóló határoza­tot a tagk­izárási eljárás megin­dulásától számí­tott 30 napon belül meghoz­za és 8 napon belül iga­zol­ható módon közli az  érin­tett tag­gal.

A kizárt tag a kizárást kimondó első­fokú elnök­sé­gi határozat ellen, a kézbesítéstől számí­tott 15 napon belül az egyesület köz­gyűléséhez fellebbezés­sel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnök­ségnek hal­adék­ta­lan­ul, de legkésőbb 30 napon belüli időpon­tra össze kell hív­nia a rend­kívüli köz­gyűlést. A köz­gyűlés nyílt szavazás­sal, egysz­erű szótöbb­séggel dönt. A köz­gyűlés határoza­tát annak meghozata­lakor szóban kihird­e­ti és 8 napon belül írás­ban, iga­zol­ható módon is közli az  érin­tett tag­gal.

VIII. A tagok jogai

VIII.1. Az egyesület tag­ja jogo­sult:

a.) az egyesület tevékenységében részt ven­ni
b.) az egyesület szol­gál­tatá­sait igénybe ven­ni
c.) a köz­gyűlésen részt ven­ni, szavaza­ti jogát gyako­rol­ni, a köz­gyűlés rend­jének megfelelően fel­szólal­ni, kérdéseket fel­tenni, javasla­tokat és észrevételeket ten­ni
d.) az egyesület iratai­ba betek­in­tet­ni
e.) arra, hogy az egyesület tiszt­ségviselőjévé válasszák, amen­ny­iben vele szem­ben jogsz­abály­ban meghatáro­zott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a köz­gyűlésen a szavaza­ti jogát meghatal­ma­zott képviselő­je útján is gyako­rol­hat­ja. A képviselő részére adott meghatal­mazást tel­jes bizonyító ere­jű magánoki­rati for­mában írás­ba kell foglal­ni és azt a köz­gyűlés lev­ezető elnökének a köz­gyűlés kezde­tén átad­ni. A köz­gyűlésen vala­men­nyi szavazás­ra jogo­sult tag egyen­lő szavazat­tal ren­delkezik.

IX. A tagok kötelezettségei

Az egyesület vala­men­nyi tagját ‑függetlenül az egyesület­ben betöltött szerepétől ugyana­zok jogok és kötelezettségek illetik meg.

IX.1. Az egyesület tag­ja:

a.) Nem veszé­lyezteth­eti az egyesület céljá­nak meg­valósítását és az egyesület tevékenységét.
b.) Köte­les a tagdí­jat annak esedékességéig meg­fizetni.
c.) Köte­les az egyesület alap­sz­abá­lyá­nak, a dön­téshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírá­sait, ren­delkezé­seit betar­tani.
d.) Köte­les a lakcímét annak megvál­tozását követő 8 napon belül az elnök­séghez beje­len­teni.

X. Az egyesület szervei

Az egyesület szervei közé tar­tozik a Köz­gyűlés, valamint az Elnök­ség.

X.1. A Közgyűlés

X.1.1. A köz­gyűlés az egyesület dön­téshozó szerve.

X.1.2. A köz­gyűlés hatáskörébe tar­tozik:

a.) az alap­sz­abá­ly módosítása;
b.) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásá­nak elhatározása;
c.) a vezető tiszt­ségviselő megválasztása, vis­sza­hívása;
d.) az éves költ­ségvetés elfo­gadása, a tagdíj megál­lapítása;
e.) az éves beszá­moló — ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagy­oni helyzetéről szóló jelen­tésének — elfo­gadása;
f.) a vezető tiszt­ségviselő felet­ti munkál­tatói jogok gyako­r­lása, ha a vezető tiszt­ségviselő az egyesület­tel munkav­is­zony­ban áll;
g.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, ame­lyet az egyesület saját tagjá­val, vezető tiszt­ségviselőjév­el vagy ezek hoz­zá­tar­tozójá­val köt;
h.) a jelen­le­gi és koráb­bi egyesületi tagok és a vezető tiszt­ségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való dön­tés;
i.) dön­tés min­da­zon kérdés­ben, ame­lyet jogsz­abá­ly vagy alap­sz­abá­ly a hatáskörébe utal.

X.1.3. A köz­gyűlés évente legalább egy alka­lom­mal ülésezik.

X.1.4. A köz­gyűlés össze­hívásá­nak menete

A köz­gyűlést az elnök­ség legalább 15 nap­pal az ülés időpon­t­ja előtt kiküldött meghívó­val, elsődlege­sen az egyesület székhe­lyére hív­ja össze írás­ban, iga­zol­ható módon. Írás­be­li iga­zol­ható módon történő kézbesítés­nek minősül: pl. aján­lott vagy tértivevényes küldeményként, továb­bá a tag­nak az elek­tron­ikus lev­elezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés vis­szaiga­zolás­ra kerüljön (elek­tron­ikus tértivevény).

Ha a köz­gyűlést nem szabálysz­erűen hívták össze, az ülést akkor lehet meg­tar­tani, ha az ülésen a részvételre jogo­sul­tak legalább három­n­e­gyede jelen van, és egy­hangúlag hoz­zájárul az ülés meg­tartásához.

A köz­gyűlési meghívó tar­tal­maz­za az egyesület nevét, székhe­lyét, a köz­gyűlés helyét, ide­jét és a java­solt napiren­di pon­tokat. A napiren­di pon­tokat a meghívóban legalább olyan rés­zletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazás­ra jogo­sult tagok álláspon­tjukat kialakíthas­sák. A meghívó­nak tar­tal­maz­nia kell továb­bá a köz­gyűlés határoza­tképte­len­sége esetére a megis­mételt köz­gyűlés helyszínét és időpon­tját, és az arra történő fel­hívást, hogy a megis­mételt köz­gyűlés az ere­de­ti napiren­di pon­tok tek­in­tetében a meg­je­len­tek számára tek­in­tet nélkül határoza­tképes lesz, ha azt az ere­de­ti időpon­tot legalább három és legfel­jebb tizenöt nap­pal követő időpon­tra hívják össze.

A köz­gyűlési meghívót az egyesület székhe­lyén és hon­lapján nyil­vánossá­gra kell hozni.

A köz­gyűlési meghívó kézbesítésétől vagy köz­zétételétől számí­tott 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnök­ségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásá­val. A napirend kiegészítésének tár­gyában az elnök­ség 2 napon belül dönt. Az elnök­ség a napirend kiegészítését elu­tasíthat­ja vagy a kérelem­nek helyt adhat. Dön­tését, továb­bá elfo­gadás esetén a kiegészített napiren­di pon­tokat min­den eset­ben annak meghozatalától számí­tott legkésőbb 2 napon belül iga­zol­ható módon közli a tagokkal.

Ha az elnök­ség a napirend kiegészítése irán­ti kérelem­ről nem dönt, vagy a kérel­met elu­tasít­ja, úgy a köz­gyűlés a napirend elfo­gadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tár­gyában, azzal, hogy a szabálysz­erűen nem közölt napiren­den szere­plő kérdés­ben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogo­sul­tak legalább három­n­e­gyede jelen van és a napiren­den nem szere­plő kérdés megtár­gyalásához egy­hangúlag hoz­zájárul.

X.1.5. Rend­kívüli köz­gyűlés össze­hívására vonatkozó szabá­lyok

Az elnök­ség köte­les a köz­gyűlést hal­adék­ta­lan­ul össze­hívni a szük­séges intézkedések megtétele céljából, ha

a.) az egyesület vagy­ona az esedékes tar­tozá­sokat nem fedezi;
b.) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tar­tozá­sokat esedékességkor tel­jesíteni; vagy
c.) az egyesület cél­jainak elérése veszélybe került.

Ezek­ben az esetek­ben az össze­hívott köz­gyűlésen a tagok köte­le­sek az össze­hívás­ra okot adó körülmény megszün­tetése érdekében intézkedést ten­ni vagy az egyesület megszün­tetéséről dön­teni.

X.1.6. Határoza­tképesség megál­lapítása

A köz­gyűlés határoza­tképes, ha azon a lead­ható szavaza­tok több mint felét képviselő szavazás­ra jogo­sult részt vesz. A határoza­tképességet min­den határoza­thozatal­nál vizs­gál­ni kell.

X.1.7. A köz­gyűlés meg­ny­itása
A köz­gyűlés meg­ny­itását követően elsődlege­sen meg kell állapí­tani a határoza­tképességet, vagyis az aktuális taglét­számhoz képest a meg­je­lent és szavazás­ra jogo­sult tagok számát. A köz­gyűlés a napiren­di pon­tok tár­gyalását megelőzően egysz­erű szótöbb­séggel, nyílt szavazás­sal megválaszt­ja a lev­ezető elnök szemé­lyét, továb­bá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hite­lesítő szemé­lyét, valamint szük­ség esetén a két fős szavazat­szám­láló bizottsá­got.

X.1.8. A köz­gyűlés menete és jegyzőkönyvezése
A köz­gyűlésen meg­je­lent tagokról jelen­léti ívet kell készíteni, ame­lyen fel kell tün­tet­ni a tag, valamint – ha az alap­sz­abá­ly a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselő­je nevét és lakóhe­lyét vagy székhe­lyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavaza­tok számát. A jelen­léti ívet a köz­gyűlés lev­ezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásá­val hite­lesíti.

A köz­gyűlés­ről jegyzőkönyvet kell készíteni, ame­ly tar­tal­maz­za:

a.) az egyesület nevét és székhe­lyét;
b.) a köz­gyűlés helyét és ide­jét;
c.) a köz­gyűlés lev­ezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hite­lesítőjének a nevét;
d.) a köz­gyűlésen leza­jlott fontosabb eseményeket, az elhang­zott indítványokat;
e.) a határoza­ti javasla­tokat, a lead­ott szavaza­tok és ellen­szavaza­tok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a köz­gyűlés lev­ezető elnöke írja alá, és egy erre megválasz­tott, jelen­lévő tag hite­lesíti.

X.1.9. A köz­gyűlési szavazat megál­lapítása, kizárása

A tagok határozatukat a határoza­tképesség megál­lapításánál figyelem­be vett szavaza­tok több­ségév­el hoz­zák meg. A határozat meghozata­lakor nem szavazhat az,

a.) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi szemé­ly ter­hére más­fa­j­ta előny­ben részesít;
b.) akiv­el a határozat szerint szerződést kell köt­ni;
c.) aki ellen a határozat alapján pert kell indí­tani;
d.) akinek olyan hoz­zá­tar­tozó­ja érdekelt a dön­tés­ben, aki az egyesület­nek nem tag­ja;
e.) aki a dön­tés­ben érdekelt más szervezettel több­sé­gi befolyá­son ala­puló kapc­so­lat­ban áll; vagy
f.) aki egyébként szemé­lye­sen érdekelt a dön­tés­ben.

X.1.10. A köz­gyűlés szavazásá­nak mód­ja
A köz­gyűlés határoza­tát – az alap­sz­abá­ly vagy törvény eltérő ren­delkezése hiányában –  egysz­erű szótöbb­séggel, nyílt szavazás­sal hoz­za. Az egyesület alap­sz­abá­lyá­nak módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a köz­gyűlés három­n­e­gyedes szótöbb­séggel hozott határoza­ta szük­séges. Az egyesület céljá­nak módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló köz­gyűlési dön­téshez a szavaza­ti jog­gal ren­delkező tagok három­n­e­gyedes szótöbb­séggel hozott határoza­ta szük­séges.

X.1.11. A határoza­tok köz­zétételének mód­ja

A köz­gyűlési határoza­tokat a lev­ezető elnök a köz­gyűlésen szóban kihird­e­ti és az érin­tett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írás­ban, iga­zol­ható módon is közli a határozat­nak az egyesület hon­lapján történő köz­zétételév­el egyide­jű­leg.

X.2. Elnökség

X.2.1. Az elnök­ség taglét­szá­ma
Az elnök­ség az egyesület öt elnök­sé­gi tag­ból álló ügyvezető szerve, ame­ly dönt min­da­zon kérdések­ben, ame­lyet jogsz­abá­ly vagy alap­sz­abá­ly nem utal a köz­gyűlés kizáróla­gos hatáskörébe.

X.2.2. Az elnök­ség mandá­tu­mai
Az elnök­ség tag­jait a köz­gyűlés választ­ja 5 év határo­zott idő­tar­tam­ra. A köz­gyűlés a tiszt­ségviselők meg­bízását 5 évnél rövidebb idő­tar­tam­ban is meghatározhat­ja. 

Megszűnik a vezető tiszt­ségviselői meg­bíza­tás:

a.) a meg­bízás idő­tar­tamá­nak lejártá­val;
b.) vis­sza­hívás­sal;
c.) lemondás­sal;
d.) a vezető tiszt­ségviselő halálá­val vagy jogutód nélküli megszűnésév­el;
e.) a vezető tiszt­ségviselő cse­lekvőképességének a tevékenysége ellátásához szük­séges kör­ben történő kor­lá­tozásá­val;
f.) a vezető tiszt­ségviselőv­el szem­beni kizáró vagy össze­férhetetlen­sé­gi ok bekövetkeztév­el.

A vezető tiszt­ségviselő meg­bíza­tásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tiszt­ségviselőjéhez intézett nyi­latkozat­tal bár­mikor lemond­hat. Ha a jogi szemé­ly működőképessége ezt megkíván­ja, a lemondás az új vezető tiszt­ségviselő kijelölésév­el vagy megválasztásá­val, ennek hiányában legkésőbb a beje­len­téstől számí­tott hat­vanadik napon válik hatá­lyossá.

X.2.3. Vezető tiszt­ségviselővé válás feltételei
Vezető tiszt­ségviselő az a nagyko­rú szemé­ly lehet, akinek cse­lekvőképességét a tevékenysége ellátásához szük­séges kör­ben nem kor­lá­tozták. Ha a vezető tiszt­ségviselő jogi szemé­ly, a jogi szemé­ly köte­les kijelöl­ni azt a ter­mészetes szemé­lyt, aki a vezető tiszt­ségviselői felada­tokat nevében ellát­ja.

A vezető tiszt­ségviselőkre vonatkozó szabá­lyokat a kijelölt szemé­lyre is alka­lmazni kell. A vezető tiszt­ségviselő ügyvezetési fela­datait szemé­lye­sen köte­les ellát­ni. Nem lehet vezető tiszt­ségviselő az, akit bűnc­se­lek­mény elkövetése miatt jogerősen szabad­ságvesztés bün­tetésre ítél­tek, amíg a bün­tetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tiszt­ségviselő aki  közü­gyek­től eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tiszt­ségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltil­tot­tak. Akit valame­ly foglalkozástól jogerős bírói ítélet­tel eltil­tot­tak, az eltiltás hatálya alatt az ítélet­ben meg­jelölt tevékenységet foly­tató jogi szemé­ly vezető tiszt­ségviselő­je nem lehet. Az eltiltást kimondó határozat­ban megsz­abott idő­tar­tamig nem lehet vezető tiszt­ségviselő az, akit eltil­tot­tak a vezető tiszt­ségviselői tevékenységtől.

X.2.4. Az egyesület vezető tiszt­ségviselői:

Az egyesület elnöke:
elnök: Mar­czin­ka Mátyás
any­ja neve: Cséri Már­ta
lakóhe­lye: 2454 Ivánc­sa, Fő utca 88.

Az elnök­ség tag­jai:

jogi ügyekért felelős alel­nök: dr. Szo­bos­zlai Ani­ta
any­ja neve: Csor­dás Ani­ta
lakóhe­lye: 8174 Bal­a­tonke­nese, Nefele­jcs utca 25.

kom­mu­niká­cióért felelős alel­nök: Ujvári Andrea
any­ja neve: Sin­ka Mar­git
lakóhe­lye: 1144 Budapest, Tihany utca 20.

pénzü­gyekért felelős alel­nök: Var­ga Edi­na Rita
any­ja neve: Fekete Edit
lakóhe­lye: 1224 Budapest, Arany­h­e­gyi u. 77/a.

kultúráért felelős alel­nök: Petre Anett
any­ja neve: Vanop­u­lu Ati­na
lakóhe­lye: 1144 Budapest, Kerepe­si út 140–142.

Az egyesület törvényes képvise­letét az elnök lát­ja el.

A képvise­leti jog gyako­r­lásá­nak ter­jedelme: általános.

A képvise­leti jog gyako­r­lásá­nak mód­ja: önál­ló.

X.2.4. Az elnök­ség hatáskörébe tar­tozik:

a.) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tar­tozó ügyek­ben a dön­tések meghozata­la;
b.) a beszá­molók előkészítése és azok­nak a köz­gyűlés elé ter­jesztése;
c.) az éves költ­ségvetés elkészítése és annak a köz­gyűlés elé ter­jesztése;
d.) az egyesületi vagy­on kezelése, a vagy­on fel­használására és befek­tetésére vonatkozó, a köz­gyűlés hatáskörébe nem tar­tozó dön­tések meghozata­la és végre­ha­jtása;
e.) a köz­gyűlés össze­hívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f.) az elnök­ség által össze­hívott köz­gyűlés napiren­di pon­t­jainak meghatározása;
g.) részvé­tel a köz­gyűlésen és válaszadás az egyesület­tel kapc­so­latos kérdésekre;
h.) a tagság nyil­ván­tartása;
i.) az egyesület határozatainak, szervezeti oki­ratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j.) az egyesület működésév­el kapc­so­latos ira­tok megőrzése;
k.) az egyesületet érin­tő megszűnési ok fen­nál­lásá­nak min­denko­ri vizs­gála­ta és annak bekövetkezte esetén az e törvény­ben előírt intézkedések megtétele; és
l.) a tag felvételéről való dön­tés.
m.) dön­tés min­da­zon kérdés­ben, ame­lyet jogsz­abá­ly vagy alap­sz­abá­ly a hatáskörébe utal

X.2.5. Elnök­sé­gi ülések

Az elnök­ség ülé­seit szük­ség szerint, de évente legalább egy alka­lom­mal tart­ja. Az elnök­sé­gi ülést az elnök legalább 15 nap­pal az ülés időpon­t­ja előtt kiküldött meghívó­val, elsődlege­sen az egyesület székhe­lyére hív­ja össze írás­ban, iga­zol­ható módon. Írás­be­li iga­zol­ható módon történő kézbesítés­nek minősül: pl. aján­lott vagy tértivevényes küldeményként, továb­bá a tag­nak az elek­tron­ikus lev­elezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés vis­szaiga­zolás­ra kerüljön (elek­tron­ikus tértivevény).

Az elnök­sé­gi ülésre szóló meghívó tar­tal­maz­za az egyesület nevét, székhe­lyét, az elnök­sé­gi ülés helyét, ide­jét és a java­solt napiren­di pon­tokat. A napiren­di pon­tokat a meghívóban legalább olyan rés­zletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnök­sé­gi tagok álláspon­tjukat kialakíthas­sák.

X.2.6. Az elnök­sé­gi határoza­tok

Az elnök­ség határoza­tát egysz­erű szótöbb­séggel, nyílt szavazás­sal hoz­za. Az elnök­ség határoza­tképes, ha ülésén a szavaza­ti jogában nem kor­lá­to­zott elnök­sé­gi tagok több mint a fele jelen van. Két elnök­sé­gi tag jelen­léte esetén kizárólag egy­hangúlag hozható határozat.

A határozat meghozata­lakor nem szavazhat az,

a.) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi szemé­ly ter­hére más­fa­j­ta előny­ben részesít;
b.) akiv­el a határozat szerint szerződést kell köt­ni;
c.) aki ellen a határozat alapján pert kell indí­tani;
d.) akinek olyan hoz­zá­tar­tozó­ja érdekelt a dön­tés­ben, aki az egyesület­nek nem tag­ja;
e.) aki a dön­tés­ben érdekelt más szervezettel több­sé­gi befolyá­son ala­puló kapc­so­lat­ban áll; vagy
f.)      aki egyébként szemé­lye­sen érdekelt a dön­tés­ben.

X.2.7. Elnök­sé­gi határoza­tok köz­zététele

Az elnök­ség határozatait az elnök­sé­gi ülésen szóban kihird­e­ti és az érin­tett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írás­ban, iga­zol­ható módon is közli a határoza­tok­nak az egyesület hon­lapján történő köz­zétételév­el egyide­jű­leg.

XI. Záró rendelkezések

Az alap­sz­abály­ban nem szabá­ly­ozott kérdésekre a Pol­gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogál­lás­ról, valamint a civ­il szervezetek működéséről és támo­gatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) ren­delkezé­sei az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2025. május 20.