Tudtad‑e, hogy – többek között – a színes televíz­ió, az orvosi ultra­hangkészülék, az első hold­járó, a bankau­toma­ta, a katon­ai repülőgép-szimulá­tor feltalálása, a plasztikai sebészet megteremtése, az első sik­eres klónozás, mind-mind örmény tudó­sok nevéhez köthető?

Nagy Atti­la, a Marosvásárhe­lyi Örmény-Mag­yar Kul­turális Egyesület alel­nöke vetített képes előadás keretében mutat­ta be azon örmény tudó­sok és feltalálók munkásságát, illetve a hoz­zájuk köthető találmányokat, ame­lyek világsz­in­tű áttörést hoz­tak a külön­böző tudományá­gakon belül, és ezzel – közvetve vagy közvetlenül – min­den­ki életét megvál­toz­tat­ták. Sokról közülük nem is köz­tu­dott örmény szár­mazá­suk, hiszen a Szov­je­tu­nióban éltek és tevékenykedtek, így a közvélemény szov­jeteknek, oros­zok­nak tart­ja őket, holott nem azok voltak. 

A Híres örmény tudó­sok és feltalálók című előadást Nagy Atti­la kutató állí­tot­ta össze. Huszadik száza­di örményekről lesz szó, és olyan felfedezésekről is, ame­lyeket más nevéhez kötöt­tek.  Az aláb­bi­ak­ban olvashatók a nevek és felfedezé­seik: 

• Hov­hannes Adami­an: mérnök, több mint húsz találmány mega­lkotó­ja. Az 1928-ban Lon­don­ban bemu­ta­tott első színes televíz­ió aty­ja, aki három­spek­trumú elvet dol­go­zott ki az NBC számára. –
• Steve Jobs, aki ugyan nem volt örmény, de örmény szülők adop­tálták és nevelték fel. 
• Vik­tor Ham­bardzumyan: róla is úgy tudjuk, hogy szov­jet volt, ő az elméleti asztrofizika letéteményese, egy kis­bolygót is eln­eveztek róla. 
• Ivan Knun­yants: több mint két­száz olyan találmány köthető a nevéhez, amit a szov­jet ipar fel­használt. 
• Luther George Sim­jan: a bankau­toma­ta, az orvosi ultra­hangkészülék, a katon­ai repülőgép-szimulá­tor feltaláló­ja, illetve rengeteg továb­bi találmány aty­ja. 
• Gia­co­mo Lui­gi Ciami­cian: kilenc­sz­eres Nobel-díj-jelölt, a napelemes rend­sz­erek feltaláló­ja. 
• Ave Tevan­ian: Steve Jobs mel­lett az Apple fron­tem­bere. 
• Varaz­dat Kazan­jan: szájse­bész, a mod­ern plasztikai sebészet megteremtő­je, a rekon­struk­ciós sebészet aty­ja. 
• Alenush Ter­ian: a mod­ern iráni asztronómia „mamá­ja”, Teherán­ban az első nő fizikapro­fess­zor. Paris Her­ouni: a világ leg­bony­olultabb rádióte­leszkópjá­nak megépítő­je. 
• Lev Ata­manov: a szov­jet rajz­filmek aty­ja, ani­má­ciós művész, a szov­jet szféra Walt Dis­ney-je (Walt Dis­ney-vel is ismerték egymást). 
• Abra­ham Alikhanov: 1949-ben az első szov­jet atom­reak­tor ter­vező­je. 
• Roger Altoun­yan: aszt­maku­tató, a nyákoldó feltaláló­ja. 
• Boris Ananyev: az antropoló­giai pszi­choló­gia mega­lapító­ja. 
• Apkar Apkar­i­an: az agy mág­ne­ses rezo­nan­ciahul­lá­mainak egyik első kutató­ja. 
• Iosif Atabekov: a növényi víru­sok DNS-ét és RNS-ét tanul­mány­oz­ta. A marosvásárhe­lyi orvosi egyete­men annak ide­jén Vendég Vince pro­fess­zor azt állí­tot­ta, hogy kutatá­sai szerint növényi víru­sok okoz­zák a rákot. Sen­ki nem hitt neki, de ma már tudjuk, hogy igaza volt, ezek a víru­sok okozhat­nak rákot. Hason­ló ered­ményekért kuta­tott Atabekov is. 
• George Agha­jan­ian: a neu­ro­far­makoló­gia egyik úttörő­je, az LSD mech­a­niz­musá­nak felfedező­je.
• Hagop Akiskal: a bipoláris elmezavarok egyik első, világhírű kutató­ja. A bipoláris elmezavar nem elme­betegség, és csak nagy­on okos emberekre jellemző – Illyés Gyulára vagy Goethe-re például.
• Boris Baba­jan: az első szov­jet szu­per­számítógép aty­ja. 
• James Bagian: NASA-űrha­jós. 
• John Najar­i­an: sebész, a szervátül­tetés egyik úttörő­je. 
• Alexan­der Khe­murz­ian: az első hold­járó megépítő­je, a szov­jet űru­tazási pro­gram egyik felelőse. 
• Ray­mond Vahan Dama­di­an: a mág­ne­ses rezo­nan­ciav­izs­gáló gép (MRI) feltaláló­ja. 
• Lev­on Chailakhyan: a világ első, sik­eres klónozását végezte el a Masha nevű egéren, tíz évvel előzte meg a híres Dol­lyt. 
• Robert Nal­bandyan: a szabadgyökök egyik első kutató­ja.
• A Mikoy­an család: a MIG-ek ter­vezői. 
• S. R. Var­toukian: a nem kul­tivál­ható bak­téri­umok világhírű tudósa. 
• Zaven Khachatu­ryan: az Alzheimer-kór első kutató­ja.