A Maszol.ro oldalon jelent meg a beszélgetés Bogos Mária tanárnővel, aki könyvet is írt a csíkszépvízi örmény közösségről. A beszélgetésben számos érdekesség elhangzik a csíkszépvízi örményekkel kapcsolatban.

Az örmények a területen voltak már, mielőtt a fejedelem letelepedési engedélyt adott, ugyanis a gyimesi-szoroson keresztül érkeztek oda. Mivel nem volt az örményeknek földjük ezért állatokkal kezdtek kereskedni. Szorgosan dolgoztak, amelynek köszönhetően vagyonra tettek szert. Az idő múlásával üzleteket nyitottak, így a település főterén található legtöbb épület örményeké volt, amelyekben különféle boltokat és kaszinót működtettek. Majd később már különféle intézményeket, nyomdát, színházi társulatot és iskolát hoztak létre. A szorgalomnak és a jó üzleti érzéknek köszönhetően az örményeknek az élen jártak. Már akkor sajátfejlesztésű áramuk volt és 1928-ban rádiót is vásároltak maguknak.

A szorgos munka mellett kiemelten fontosnak tartották a gyerekek taníttatását, így nagyon sok ügyvéd és orvos került ki közülük. A saját gyerekeik mellett iskolájukba jártak a helyi erdélyi gyerekek is. Mária tanárnő elmondása alapján a településen mára már csak az épített örménység maradt fenn, mert a helyi örmények kihaltak vagy elmentek. A faluban Zakariás Péter volt az utolsó erdélyi örmény, aki beszélt és írt anyanyelvén. Azonban az örmény kultúra nem tűnt el teljesen, ugyanis a helyiek számos dolgot átörökítettek és magukévá tettek, ilyen például a hurutos leves készítése is.

Amennyiben a videó nem tölt be az oldalon ide kattintva tudja megnézni.